|
Cím: | Turisták bárhol |
| Kiadás: | (Nagylemez) | |
| Szereplők: | ||
| Közreműködők: | ||
| Egyéb: |
Tartalom:
Utolsó agy
| Szerző(k): | |
| Helye a lemezen: | |
| Kiadás: | |
| Szöveg: | Az utolsó agy még roppantul rugdos Pedig vége a kísérletnek Az utolsó állat megáll a fák közt És elbődül: –Nincsenek meg Kit hív a felhők szarnak rá mennek Dolguk van, délen esni fog Fölöttük egy egykedvű roppant nagy rendnek Világítanak égve hagyott napok De ez nem látszik, így hát csakis a Hold fest Kékes melleket a felhőkre Ráordít a mellekre ez az állat És délen esni kezd a lejtőkre De nem lehet a vége felé sem ilyen a világ Ébresszük fel nézze már meg magát -Úristen mért ordít úgy ez az állat Jó egyedül van , de mások még aludnának Mellém ültetem a világot ölelem Míg ő nézi mivé lett Az utolsó fények nézd milyen szépek És nem is fontos a lényeg Hogy jó lenne magadra pisztolyt fogni Lőni aztán a földre rogyni Aztán belefújni a füstölgő csőbe És eltenni a pisztolyt egy kis időre És vissza se nézve eltűnni innen Csak a legendet hagyni egyetlen kincsem Jó kis világ voltam régi címem Tejút, Naptól nyolc perc, csöngő nincsen |